Első tűfestéseim

Az úgy volt, hogy nagyjából másfél évvel ezelőtt bóklásztam a világhálón és mindenféle oldalba beleolvastam, ami hímzésekkel kapcsolatos volt. Az első nagy rácsodálkozásom a szalaghímzés volt (itt láthatsz egy példát rá), amit nagyon érdekesnek találtam, de kicsit soknak éreztem magamhoz képest.

Aztán rátaláltam egy honlapra, ahol meg elvarázsolódtam...  Ez a hölgy a világ másik csücskén lakik Dél-Afrikában, és csodákat művel a hímzőfonalakkal. Trish Burr a neve és órákat töltöttem azzal, hogy tanulmányoztam a munkáit. Keresgéltem sokat, gyűjtöttem az információt, elkezdtem növények, virágok fotóit keresni, olyanokét, amiket el tudtam képzelni hímzett formában is.

A véletlen műve vagy sem ;-), de mivel rajzból is érettségiztem és szeretem is, esténként ezeket a virág-fotókat lerajzoltam színesben. Úgy gondoltam, a rajz alapján könnyebb lesz majd az árnyalásokat megoldani fonallal. Miután kiválasztottam az első virágomat, elmentem és megvettem a szükséges árnyalatokat, ablakon rárajzoltam a vászonra a virág körvonalait és már hímeztem is. Az első perctől kezdve szerettem csinálni, teljesen belemerültem a "színezésbe" és meglepően jó eredmény született hibiszkuszként. 

Azt ugyan nem néztem, mennyi időmbe került ennek az elkészítése, sok-sok óra benne van, az biztos. Őszintén szólva azonban nem számít, hány órámba telt, mert maga a hímzés a lényeg. 

Első sikeremen felbuzdulva már terveztem a következőt, így lett ajándék a pipacsos hímzés Édesanyának...nagyon örült neki! :-)

És innentől nincs megállás...ugyan lassabban haladok ezekkel a szépségekkel, mint azt szeretném és még a keretezésen van mit csiszolni, de a lényeg még mindig, hogy rátaláltam egy technikára, ami rólam szól. Növényeket rajzolok, színezek és hímzek, lehetőleg minél élethűbben - ez a kettő együtt maga tökély számomra.  :-)

Tavaly, karácsony közeledtével gondolkodtam azon, hogyan vihetném át hímzett virágaimat már tárgyakra is. Megszületett a gondolat a fejemben szív formájú lógókról téli növényekkel... 

A latin nevek azért kerültek rá a szívek hátoldalára, mert tudományos fokozatom bizonyítja, hogy szeretem a növényeket és ezekkel a nevekkel ébredtem és aludtam el éveken át. A mai napig szeretem a hangzásukat, sokszor ez jut eszembe a magyar név helyett még mindig - hogy ez jó-e vagy sem, az más kérdés.  ;-)

Egy biztos: rengeteg gyönyörű növény és virág vesz körül minket, így még sokáig válogathatok köztük és hímezhetem őket kedvemre.